Kaplonyi Ferences Plébánia és Kolostor

Pax et bonum! - Áldás, békesség!

Szavazások

Honnan olvassa oldalunkat?
 
Akik hófehérbe öltözködnek PDF Nyomtat Email
2012 április 14., szombat 09:42
Megérintett a fehérség lélegzetelállítóan finom eleganciája, s éreztem, hogy egy pillanatra szinte engem is feltartóztat az érintetlenségnek ez a sugárzóan ragyogó tisztasága. Valahogy más volt ez, mint a szintén nagyon ünnepélyes és fenségesen elegáns sötét öltözet, mely a gazdagságot és fényűzést közvetíti környezete számára. Az inkább kihívó, lekezelő, büszkén rátarti és esetleg irigylésre sarkalló, de semmi esetre sem hamvasan tiszta, örömre, boldogságra utaló, vagy értékre figyelmeztető, mint ez a fehérség.
urunkszinevaltozasa

A fenti, szinte álomszerű élményem után keresni kezdtem a fehér ruhás személyeket, hogy hátha megragadhatom és megérthetem titkukat, de bizony nem jártam sikerrel, mert sem az utcákon, sem a járműveken, sem az iskolákban, a boltokban vagy a munkahelyeken nem találkoztam velük. Az emberek színes, tarka ruhákban járnak, gyakran topisan és néha sötétben vagy feketében, de fehérben sose. Az arcuk is hasonlít ruhájukhoz. Erre soha se gondoltam, de most véletlenül észrevettem.
Délután látogatóba kellett mennem a városi kórházba. Amint beléptem a kapun egy fehér ruhás ápoló nővér jött velem szemben. Egy pillanatra megtorpantam, majd indultam felfelé a lépcsőn. Két doktor ereszkedett alá hófehér öltözetben, komolyan, szakmai félszavakkal értekezve egymással. Este a híradó laboratóriumi riportot közvetített, ahol még az operatört is tetőtől talpig fehérbe öltöztették, hogy a legkisebb szennyeződést se terítse szét a steril környezetben.

Lekapcsoltam a TV-t, s szinte rögtön elém idéződött a legutóbbi családi esemény, a legkisebb jövevény keresztelőjének képe. Hófehér kelengye, örömtől sugárzó boldog arcok, s nemcsak a hölgyek, az anyuka és a mamák tekintete mutatta ezt, hanem bizony az ifjú apukáé, meg a papáké is. Bár ők ezt próbálták titkolni férfiasabb ábrázatot erőltetve magukra, de ez most sehogy sem akart sikerülni nekik. E miatt kamaszosan huncutul, s kenyérre kenhetően aranyosan néztek ki, bár ezt nekik a világért sem szabad megmondani. - Elmosolyodok az emlékek ilyetén megelevenedése kapcsán, s máris két újabb kép jelenik meg előttem: két menyasszonyé, egy kicsi elsőáldozóé és a vőlegénye karjaiba simuló igazi menyasszonyé, akik ezúttal a szűzi tisztaság és a szakrális ragyogás képeit jelenítik meg.

El-eltűnődöm...! - Amikor kerestem a fehér ruha titkát, akkor egyet sem találtam. Elrejtőzött előlem. Amikor nem kerestem, akkor azok kerestek meg engem. Hirtelen feltűntek sok-sok különböző alakban, s valamennyi anélkül vonult el előttem, hogy megérinthettem volna..., de mindegyik nyomot hagyott a lelkemben. S míg ezen tűnődök újabb kép lép elő emlékezetemből. Egyszerre hallom és látom a jelenetet: "... Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. ... Péter erre így szólt: 'Uram, jó itt nekünk!'... " (Mt 17,1-4) - S röviddel ez után egy újabb ragyogás ejt ámulatba, amely ív-fényként hidat képez az összeveretés, keresztrefeszítés és temetés mélysége és sötétsége felett, mert húsvét este a Föltámadott "... megjelent közöttük és köszöntötte őket: 'Békesség nektek!' " (Lk 24,36)

Állj! - mondom magamnak. Túl sok a fénylő ragyogás. Rendet kell teremteni az agyamban és a szívemben, hogy megértsem és felfogjam jelentésüket. Úgy vélem két dimenzióban, vagy úgy is mondhatom, hogy kétféle relációban találkoztam a hófehér tisztasággal: az egyik a természetes higiéniai egészséget és biológiai fertőzésmentességet valamint a fizikai-kémiai vegytisztaságot jelezte és védelmezte, a másik pedig az erkölcsi, szellemi tisztaságot, a természetfeletti dimenziót, vagyis a szentséget jelenítette meg. Bármely ok is öltöztetett valakit fehérbe, a vele való találkozás eleinte különös érzést, most pedig már tudatos reflexiót indít el bennem. Egy biztos, hogy nem hagyott, és ezután pláne nem hagy érintetlenül, bárhol is találkozzam vele, a profán élet sűrűjében, vagy szakrálisan emelkedett időben vagy eseményen. Úgy látszik, nemcsak a szavak és az események, hanem a jelek is képesek hatalmas átalakító erővel üzenni...!

Dr. Balázs Pál
Forrás: http://laudeturkincsek.blogspot.com/