Kaplonyi Ferences Plébánia és Kolostor

Pax et bonum! - Áldás, békesség!

Szavazások

Honnan olvassa oldalunkat?
 
Mit rejt a Vatikáni Titkos Levéltár? PDF Nyomtat Email
2012 április 20., péntek 14:25
A Szentszék aktáit, iratait, dokumentumait gyűjtő levéltár ebben az évben ünnepli alapítása 400. évfordulóját. A megemlékezések sorában szerepel egy kiállítás a római Kapitóliumon és egy tudományos értekezlet a Vatikánban Religiosa Archivorum Custodia címmel.

Az április 17-18-án tartott kétnapos értekezlet során a tudomány kiváló képviselői megvizsgálták a levéltár történetét, kulturális jelentőségét és a legújabb kutatások eredményeit.
Rejtélyes légkör lengi körül a Vatikáni Titkos Levéltárat, amelyet elnevezésének kissé felszínes magyarázata is táplál. A segreto (titkos) szó ugyanis latin használata szerint értelmezendő, azaz helyes fordítása valójában a „privát”, „magán” szó lenne. A levéltár rendkívüli dokumentumok gyűjteménye, a maga nemében teljesen egyedülálló történelmi szerepét illetően. A levéltár alapítása a Borghese családból származó V. Pál nevéhez fűződik, eredeti magvát VII. Gergely pápáságából (1073-1085) származó kéziratok alkotják, amelyek túlélték a pápák avignoni fogságának időszakát.

A gyűjtemény prefektusa, Sergio Pagano prelátus elmondta, hogy a Vatikáni Levéltár 1611 körül alakult ki. Anyagát évszázadokon keresztül iktatott, pápák által írt és kapott levelek, az Apostoli Kamara, a pápai képviselők diplomáciai dokumentumai, valamint a zsinatokkal és a szinódusokkal kapcsolatos iratok alkotják.

Alapításának célja „a római pápa és a Kúria szolgálata” volt. Napóleon 1810-ben átvitette Párizsba a gyűjteményt, ám a bécsi kongresszus után visszahozták Rómába. A költöztetés során eltűnt iratok veszteségének feldolgozását követően XIII. Leó pápa 1881-ben megnyitotta a tudósok számára, akik szabadon kutathattak.

Attól az időtől kezdve számtalan intézetet hoztak létre Rómában a levéltár dokumentumainak kutatására. Arnold Esch német történész szavai szerint: „Ez a világ legnagyobb levéltára, legalábbis ami a középkort érinti, és egyetemes érdeklődésre számot tartó anyaga miatt.”

A kutatók igyekezete ellenére a titkos levéltár nagyobbik része még feltáratlan. Nemcsak a jelenlegi pápa államtitkárságának dokumentumairól van szó, amelyek ma még nyilvánvalóan nem publikusak, hanem főként arról a mérhetetlen mennyiségű anyagról, amely a második világháború idején a nunciatúrákról érkezett.

Raffaele Farina bíboros, a Római Szentegyház könyvtárosa és a Titkos Levéltár levéltárosa így fogalmazott: „A Vatikáni Titkos Levéltár a Vatikáni Apostoli Könyvtárral együtt rendkívül fontos kulturális jellegű feladatot lát el. A kultúra a híd szerepét tölti be a párbeszédben, minden körülmények között, így tehát a Katolikus Egyházban is más keresztény felekezetek, a zsidóság, az iszlám és általában a laikus világ felé. A kultúra által leszünk nyitottak a párbeszédre és a kultúra teszi lehetővé azt, ami talán a közvetlenebb, spontánabb kapcsolatfelvételkor nem lenne megvalósítható.”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír